2015. március 10., kedd

A Nagy Ő



Breath of Fresh Air arctonik, egy fuvallatnyi tenger




Ha létezik a krémek és arcápolási termékek között az a bizonyos nagy Ő, akkor hosszú és kimerítő keresés után én végre rátaláltam! A sok tonik kipróbálásban ugyan már majdnem belefáradtam. Rengeteg márkával szakítottam, sokan landoltak a kukában is, pedig voltak, akik úgy tűntek, hogy nem hullanak ki a projektből, majd rövid szingliség után végül teljesen véletlenül botlottam bele a nagy Ő be. Nem kerestem, mégis egymásra találtunk. Breath of Fresh Airnek hívták, azonnal beleszerettem, majd boldogan éltünk, míg meg nem haltunk!



Beauty mániám ellenére egészen bátran állíthatom, hogy a teljes kiégés és reménytelenség közelében leltem erre a csodaszerre. Tizenhárom éves koromban kezdődött minden, amikor már akkora volt a baj, hogy anyukám elráncigált a kozmetikushoz, aki vígan nekilátott az arcomnak. Hatalmas fájdalom volt, amíg végigment minden egyes kis mitesszeren és pattanáson, persze tűvel, a széknek mindig ugyanabba a pontjába nyomogatva vissza minden nő arckezelés után. Persze külön kikevert „csodakrémet” is adott, aminek az ára megvolt ugyan, ám a hatása jócskán elmaradt. Tonikból persze a jól bevált Tinit használtam először (pozitív hatás sajnos itt sem volt!), majd egy katalógusból rendelős társára váltottam, ami szintén hatalmas csalódás volt. Ami maradt, az a gyulladt, piros arcbőr.



Hamar kipróbáltam sok másikat, a biótól egészen a luxus árkategóriájúig. Mivel az évek teltek, múltak és már én sem serdültem többé, ezért természetesen félig megoldódott a probléma. Nagyjából lenegyedelődtek a pattanásaim és a bőrgyógyász is kinevetett, amikor hormonális gyógyszereket kunyeráltam tőle, azzal a heti pár kis pattanással, amim volt.  Bár a helyzet már nem volt annyira vészes, engem borzasztóan zavart, hogy az az egy két pattanás mindig ott van az arcomon.  Elkezdtem odafigyelni rá, hogy mit eszek és újabb bió tonikokat próbáltam ki, majd egyre nevesebb és drágább márkákat, látható eredménye viszont nem lett a kalandnak.


A Lush termékeket mindig azért kedveltem és használtam nagyon szívesen, mert intenzív illatúak voltak, tonikot viszont sokáig nem mertem venni, mert féltem a permetes kiszereléstől és nem volt annyira különösebb illatuk. Egy alkalommal viszont csak betévedtem az üzletbe és mivel már majdnem az egész üzletet használom otthon a fürdőszobámban, ezért kizárólag a tonikokra mentem. A csuklómra fújtam mindhárom változatot, ami kapható volt, és már ösztönösen a legdurvább bőrtípusra valóért nyúltam (nyugtáztam, hogy egészen biztosan csak ezt szabad kipróbálni a vegyes típusú bőrömre), amikor az eladólány mosolyogva rám szólt, hogy szívesen segít. Elmondtam a problémámat, majd nagyon kedvesen megjegyezte, hogy ő mindig eggyel óvatosabb a tonikokat illetően, ezért érdemes lenne először a legenyhébbet választanom. Nagyon tetszett az illata, ezért igent mondtam rá és legnagyobb meglepetésemre bevált a leggyengébb változat. :)



Nagyon kellemes, enyhe tenger és rózsa illata van ennek a toniknak. Két-három fújást szoktam felvinni egy pici vattakorongra majd megtisztítom vele az arcomat. Sminklemosóként is tökéletesen működik. A nem vízálló spirálokat és alapozót szépen lehozza, de sokszor használom arcpakolások lemosása után is vagy csak egy arcfrissítésre.  Meglepő, de a bőröm sohasem száraz tőle és a pattanásokat is teljesen száműzte az életemből.  Imádom az illatát is, ami a többi tonikkal szemben szintén nagy előnye. A permetes verzióra hamar rászoktam, sőt kifejezetten kedvelem is, mert azóta nem locsolom a vattakorongot nyakon egy nagy adag tonikkal. Gazdaságos és szuper ! Semmi pénzért nem válnék meg tőle. Végre véget ért az örökös keresés és a pattanások is eltűntek.  Köszönöm, Lush! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése